A környezetirányítási rendszer nem a hulladékszelektálásról szól
Az ISO 14001 bevezetése nem a szelektív hulladékgyűjtőről szól. Megmutatjuk, mi a környezetirányítási rendszer valódi lényege.
A környezetirányítási rendszer nem a hulladékszelektálásról szól
Az első lépés általában a szelektív gyűjtő, pedig nem ez a lényeg
Amikor egy cég bevezeti az ISO 14001-et, sokszor az első lépés egy új szelektív hulladékgyűjtő beszerzése és pár tábla kirakása. Ez nem rossz, de messze nem ez a szabvány lényege.
Ez a fajta látványos, gyorsan megvalósítható lépés érthető módon vonzó egy cégvezetőnek, hiszen azonnal látszik, hogy történt valami. Csakhogy egy auditor nem a kukák számát fogja megkérdezni, hanem azt, hogy a cég tudja-e bizonyítani, mely folyamatai jelentenek valódi környezeti terhelést, és mit tesznek ez ellen tudatosan, nem csak esetileg.
Mire irányul valójában az ISO 14001?
A valódi súlypont a környezeti hatások azonosítása és rangsorolása: melyik folyamat okozza a legnagyobb terhelést, hol van tényleges kockázat (szennyezés, vegyianyag-kezelés, energiafelhasználás), és hogyan csökkenthető ez rendszerszinten, nem csak egy-egy jó szándékú akcióval.
Sok cég csak a nyilvánvaló hatásokra gondol, mint a hulladék vagy a szennyvíz, miközben legalább ennyire számít a szállítási útvonalak energiaigénye, a csomagolóanyag mennyisége, vagy akár egy vészhelyzeti kibocsátás kockázata egy vegyianyag-tárolónál.
A leggyakoribb hiányosság: elavult hatásvizsgálat
Egy gyakori hiányosság: a cégek megcsinálják a környezeti hatásvizsgálatot bevezetéskor, aztán évekig nem frissítik, miközben közben új gépet állítottak be, vagy megváltozott egy alapanyag. Az auditor pont ezt a naprakészséget kéri számon.
Ez a fajta elmaradás ritkán szándékos: egyszerűen nincs a rendszerben egy egyértelmű trigger, ami jelezné, hogy egy változás után frissíteni kellene a dokumentumot. Így a hatásvizsgálat csendben elavul, és senki nem veszi észre addig, amíg egy külső fél, jellemzően egy auditor, rá nem kérdez.
Egy jó gyakorlat, ha nem csak évente egyszer, hanem minden jelentősebb változásnál, például új gép beszerzésénél, alapanyag-cserénél vagy technológiai módosításnál automatikusan felülvizsgáljátok a környezeti hatásvizsgálatot, nem várva meg a következő tervezett felülvizsgálati időpontot.
Ha most terveztek bevezetni egy környezetirányítási rendszert, vagy régóta megvan, de senki nem tudja pontosan, mikor volt utoljára frissítve a hatásvizsgálat, érdemes ezzel kezdeni, nem a szelektív kukákkal.
Vissza
